Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Göncz: Kinga: Pécs egy csatornát fog jelenteni a balkáni országok számára

2018.08.26

Göncz: Kinga: Pécs egy csatornát fog jelenteni a balkáni országok számára

 

goncz-kinga.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Göncz Kinga 1972-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, ezt követően 1978-ban pszichiáter szakvizsgát, 1982-ben pszichoterapeuta szakvizsgát tett. 1994-ig szakmájában dolgozott. 1994-től 2002-ig a demokráciatechnikák oktatásával, társadalmi konfliktusok kezelésével foglalkozó, 11 országban működő Partners Hungary Alapítványt vezette. A szervezet igazgatójaként Kelet-Közép Európa szinte valamennyi országában, illetve a Balkán konfliktuszónáiban dolgozott. 1989-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszékének adjunktusa, 1998-tól előad a Közép-Európai Egyetem Emberi Jogi Tanszékén; 1999-től a brit Development School tanára. Felsőfokon beszél angolul, középfokon németül. 2002-ben az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára lett, majd 2004 júniusában az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. 2004 októberétől ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. 2006. június 9-től külügyminiszter. Édesapja, Göncz Árpád Magyarország államfője volt (1990-2000). Hetedhéthatár magazin kérdéseire válaszolt a miniszter asszony.

Az ön német kollégája, Frank Walter Steinmeier a külügyi értekezlet sajtótájékoztatóján külön szólt Pécs és Essen együttműködéséről, mint Európa két kulturális fővárosáról 2010-ben. Ezzel kapcsolatban tudna-e valami bővebb információt adni?

Steinmeier külügyminiszter úr valóban említette ezt, hogy itt egy szorosabb együttműködés elképzelhető Essen és Pécs között. Mi nagyon örültünk ennek a felvetésnek, és ott el is kezdtünk ezen gondolkozni, hogy milyen módon lehetne ezt segíteni. A Pécs Európa kulturális fővárosa időszak ad egy lehetőséget nekünk arra, ami egyébként a pályázat része is volt, hogy a Nyugat-Balkán is bemutatkozhasson. Pécs nyilvánvalóan egy csatornát fog jelenteni a nyugat-balkáni országok számára. Elképzelhető, hogy ennek is lehet egy érdekessége Essen számára. De el tudom képzelni, hogyha elindul egy ilyen párbeszéd és később együttes munka, akkor sokféle egyéb javaslat fel fog merülni még, amely arról szól, hogy hogyan lehet a kétfajta programot összekötni. Ennek a konkrét lépései még nincsenek teljesen kidolgozva.

Az európai politikai stratégia középtávon kiemelt feladatai közé tartozik a versenyképesség növelése is. A Külügyminisztériumnak milyen elképzelése és lehetősége van ennek a javítására?

Természetesen Magyarország versenyképessége elsődlegesen nem a Külügyminisztérium felelősségi területe. Ennek gazdasági, munkaügyi, szociális és mindenféle egyéb vonatkozásai vannak, ezért a kérdésre adandó válasznak egy részét átadnám Csizmár Gábor kollégámnak, aki nyilván szívesen beszél erről hosszabban is. Inkább előző minőségemben beszéltem volna. (Korábbi miniszterségére gondol más tárcánál – Sz. I.) Amit mi tudtunk és tudunk tenni az, hogy egyrészt ezt az európai politikai stratégiát hosszan és részletesen egyeztettük a többi tárcával, hogy legyen egy közös gondolkodásunk és akár például ez az eleme az európai politikai stratégiának, az valóban egy közös meggyőződése legyen a tárcáknak, de akár szélesebb körben intézményeknek és szereplőknek. Mi arra tudunk figyelni, hogy a különböző döntések, amik születnek, azok mennyire mutatnak abba az irányba, amerre ez a bizonyos Európa-politikai stratégia mutat. Nekem az a tapasztalatom, hogy ez a fajta együttműködés részben a kormányon belül, részben a kabineteken belül egy jól megalapozott együttműködés.

Az ön elődje, Kovács László több magyarországi konferencián szóvá tette azt, hogy nem használja ki az ország, hogy az Európai Unió különböző bizottságaiba, szervezeteibe feltöltse a kvótákat, különösen a fiatalokat hiányolja az adóügyi biztos. Mi erről az ön véleménye?

Nem tudom, hogy pontosan mire vonatkozik biztos úr megállapítása, hogy nem használjuk ki a létszámot. Egyrészt minden statisztika azt mutatja, hogy van egy kvótája az újonnan csatlakozott tagállamok számára az Európai Bizottságnak, amilyen létszámban különböző adminisztratív pozíciókba kerülhetnek. A magyarok előrébb tartanak a létszám feltöltésében, mint a többi új tagállam. Ez úgy van, hogy időről időre ismétlődnek ezek a bizonyos versenyvizsgák, ahol a következő csoport felvételre kerül. Minden statisztika azt mutatja, hogy gyorsabb ütemben töltjük fel, mint ahogy a többi újonnan csatlakozó tagország. Még nincs teljesen feltöltve ez a létszám. Erre egy több éves periódus van. Ennek megvan a maga értelme, hogy ez miért így történjen. Nyilvánvalóan, hogy ne csak egy nemzedék számára legyen adva, hanem legyen ismétlési lehetőség, ha valaki nem került be egy menetbe.

 

Print Friendly, PDF & Email