Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Jelenits István: Feltétlenül szükség van a párbeszédre

2019.01.10

Jelenits István: Feltétlenül szükség van a párbeszédre

Világváltás: A Fenntarthatóság  Forrása – Ünnepeljük együtt a párbeszédet” címmel egész napos konferencia volt a Magyar Újságírók Székházában 2012. december 29-én.

A tanácskozás közreműködői hangsúlyozták, hogy fontosnak tartják a fenntarthatóság forrásainak kiemelését, különös tekintettel annak etikai hátterére. A párbeszéd fontosságának hangsúlyozásával, a dialógus kultúrájának előmozdításával szándékuk hozzájárulni a felnövekvő generációk közösségi tudatosságának kialakulásához, a társadalmi kohézió erősödéséhez.

A Párbeszéd Ünnepén felszólalt és a kerekasztal-beszélgetéseken részt vett: Prof. László Ervin,  Prof. Jelenits István atya, Prof. Maróth Miklós, Prof. Nováky Erzsébet, Prof. Kiss Endre, Dr. Sági Mária, Nádor Judit, Mireisz László, Szathmári Botond, Somfai Kara Dávid, Szunyogh Szabolcs, Dr. Diószegi György Antal, Dr. Kappéter István, valamint Berendi Carmel projektvezető; a beszélgetéseket a projekt kezdeményezője, Reök Miklós vezette.

 

 A konferencia szünetében Jelenits István piarista atyától a következőket kérdeztem.

 

 

 

 

Atya! Ön az általam nagyra becsült Hankiss Elemér professzor a Nincsből a van felé című könyv méltatásánál nagyon szigorú volt! Nem tartja jónak a könyvet?

Szó sincs róla. Azt, hiányoltam, hogy kevés teológus véleményét ismerteti, többet kellett volna tanulmányoznia, fel is soroltam néhányat.

Ön hogy látja a muzulmán vallás és a keresztény vallás helyzetét?

Azt az álláspontot képviselem, hogy mindenki a saját felekezete álláspontját tartsa be és igyekezzenek a közjót szolgálni, figyelembe kell venni, hogy minden vallásnak más a gyökere.

Ön szerint mi az oka, hogy ennyire megosztott az ország és a pártok ennyire ellenségesek egymással?

Ez az ötven év diktatúra eredménye. Sajnos nálunk mindig így volt.

Már a XIX. és a XX. században is ?

Igen, akkor a Habsburgok miatt.

Atya szerint hasznos volt ez a konferencia?

Feltétlenül, szükség van a párbeszédre.

  1932-ben született Berettyófalun. Nagyváradon kezdte gimnáziumi tanulmányait,. Budapesten, a Piarista Gimnáziumban folytatta és ott érettségizett 1951-ben. Már akkor is piarista szerzetes akart lenni, de a rendbe fölvehető növendékek számának korlátozása miatt csak a bölcsészkar elvégzése után, 1955-ben lépett be a piarista rendbe. 1959. augusztus 28-án tett örökfogadalmat, és ugyanebben az évben november 29-én Egerben pappá szentelték. Piaristaként a rend kecskeméti, majd budapesti gimnáziumaiban tanított hittant, illetve magyar nyelvet és irodalmat. 1965-től a biblikus tárgyak tanára is volt a rend Kalazantinum hittudományi főiskoláján, illetve 2000-től ennek utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től évekig tanított a gödi, és 1994-től a váci piarista iskolákban, később pedig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, majd tanszékvezetője volt Budapesten, illetve Piliscsabán.

Számos hosszabb és rövidebb írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius, Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elősorban a Vigilia és az Új Ember folyóiratok hasábjain. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában, és szerte az országban.

Jelentősebb kitűntetései:

Magyar Corvin lánc 2012

Budapest díszpolgára 2014